Kettős{0}}rétegű térkeret

Fő jellemzői a következők:

Térbeli erőeloszlás: A terhelések az elemek tengelyirányú erői (feszítése vagy összenyomása) révén jutnak át a támasztékokra, ami racionális erőeloszlást eredményez, hasonlóan a "térbeli lemezhez".

Kettős{0}}rétegű szerkezet: A felső és alsó rácsréteg, valamint a közbenső hálótagok együttesen nagy általános merevséggel és stabilitással rendelkező térszerkezetet alkotnak.

Erősen meghatározatlan szerkezet: Még ha néhány elem lokálisan megsérül is, a belső erők újraeloszlanak, és nem valószínű, hogy a teljes szerkezet összeomlik, nagy biztonsági ráhagyást biztosítva.

Mik az előnyei?
A hagyományos vasbeton gerenda{0}}födémszerkezetekhez vagy tömör acélgerendás szerkezetekhez képest a kétrétegű térkeretek jelentős előnyöket kínálnak:

1. Hatékony teherbírás- és gazdaságos anyagfelhasználás: Elsősorban axiális erőhatásoknak kitéve az anyag szilárdsága teljes mértékben kihasználható, ami az egységnyi területre eső alacsony acélfogyasztást eredményezi, különösen gazdaságos nagy fesztávok esetén.

2. Nagy merevség és alacsony deformáció: Erős térbeli együttműködési képesség, ami lényegesen kisebb elhajlást eredményez, mint a hagyományos gerendaszerkezetek azonos terhelés és fesztáv mellett.

3. Könnyű súly: A karcsú tagok és a könnyű szerkezet csökkenti a tartószerkezetre és az alapra nehezedő nyomást, csökkentve az alapozás költségeit.

4. Erős alkalmazkodóképesség: Rugalmasan alkalmazkodik a különböző épületelrendezésekhez, például téglalap, kör, legyező alakú és sokszög alakzatokhoz, sokféle tervezési lehetőséget kínálva.

5. Jó szeizmikus teljesítmény: Statikailag erősen meghatározatlan szerkezet nagy redundanciával és erős szeizmikus ellenállással.

6. Kényelmes ipari gyártáshoz és telepítéshez: A tagok és csomópontok szabványosíthatók, és gyárakban{1}}tömeggyártásra kerülhetnek, biztosítva a minőséget. A helyszíni összeszerelés többnyire csavarokkal történik, ami gyors építkezést és kevesebb környezetszennyezést eredményez.

7. Kényelmes a felszereléshez és a csővezeték-elrendezéshez: A felső és alsó húrok közötti tér felhasználható a világítás, légkondicionáló, tűzvédelmi és egyéb csővezetékek elrejtésére, így az épület mennyezete rendezett és esztétikus.